Mi a daganat, tumor, rák?

Az emberi szervezetet sok milliárd sejt építi fel, folyamatosan keletkeznek újak és pusztulnak el az elöregedettek.

Ebbe a finoman szabályozott rendszerbe a nagy számok törvénye alapján óhatatlanul becsúsznak hibák: naponta keletkeznek daganatos sejtek mindannyiunk szervezetében. Az immunrendszer „árgus szemekkel figyeli” a folyamatot, és kiiktatja ezeket a sejteket.

Sajnos előfordul, hogy mégis kicsúsznak az ellenőrzés alól: az életkor előrehaladtával, illetve hajlamosító tényezők (öröklődő hajlam, immunrendszeri gyengeség, egyes fertőzések, dohányzás, alkoholfogyasztás stb.) hatására egyre több genetikai változás (mutáció) öröklődik át sejtről sejtre, míg végül kibújik a megváltozott sejt az immunrendszer felügyelete alól.

A retinoblasztóma az újszülöttek/csecsemők/kisgyermekek betegsége, így itt az idősebb életkornak nincs szerepe. Viszont mindig jelen van a 13-as kromoszóma valamilyen hibája, amely lehet veleszületett (születéskor már jelen van a hiba) vagy szerzett (születéskor még nincs jelen a hiba, viszont később kialakul).

A „daganat”és a „tumor” kifejezések egymás szinonimái: kóros szövetburjánzást jelölnek, jó- vagy rosszindulatúságukról viszont nem árulkodnak. A „rák” szó viszont igen: az orvosi szaknyelv hámszöveti eredetű rosszindulatú daganatot ért alatta (tüdőrák, vastagbélrák), a köznyelv viszont tágabb értelemben használja, mindenféle eredetű rosszindulatú daganatra (nyirokrák, agyrák – ezek a kifejezések orvosilag nem helyesek).

Mi a különbség a rosszindulatú és jóindulatú daganat között?

A rosszindulatú (malignus) daganatok jellemzői, hogy a jóindulatú (benignus) daganatoknál általában gyorsabban növekednek, és hajlamosak áttétet képezni, amikor néhány sejt leszakad a többitől, és a vér- vagy nyirokkeringés útján távoli szerv(ek)be jut el.

A jóindulatú tumorok áttétet nem képeznek, viszont növekedésük révén fontos ereket, idegeket, más szervet nyomhatnak, ezáltal valamilyen funkció kiesését okozhatják, pl. zsibbadás, érzéskiesés.

A retinoblasztóma a szem ideghártyájából kiinduló rosszindulatú daganat, amely ha jól kezelt és ellenőrzött, ritkán ad áttétet.

Minden rosszindulatú daganatra igaz, hogy a kezelés befejeztével nagyon lényeges részt venni az előírt kontrollvizsgálatokon. Így a betegség kiújulását vagy az áttétképződést korán észre lehet venni, és elkezdhető a megfelelő terápia.