Üdvözlet

Felhasználónév vagy Email:

Jelszó:




[ ]
×
 
A retinoblastoma (retinoblasztóma)- csecsemő- és kisgyerekkorra jellemző, a neuroblastomával  rokon rákos megbetegedés, amikor  a daganatok a szemgolyón belül, a szem ideghártyáján  (retináján) nőnek. Érintheti egyik vagy mindkét szemet. Amit mindenképpen  tudni kell: Tünetei: kancsalság, a pupilla sárgás-fehér visszfénye, az  úgynevezett macskaszem (leukocoria), szemrezgés (nystagmus). Gyanú esetén azonnal  forduljon szemész szakorvoshoz! A  látás megmentésének esélye napról napra csökkenhet.
 -Öröklődés: a mindkét szemet érintő fajtája az esetek 45-50%-ban öröklődik. Bövebben...
 -Gyógyulási esélyekről... Bövebben...
 
index_pic.png
 

Genetika-kétoldali retinoblastoma

Genetikai információk kétoldali retinoblastomás gyerekek szülei számára

A gyereke mindkét szemében retinoblastomákat fedeztek fel. Ez a betegség eddig nem fordult elő a családjában. A gyerekének tehát kétoldali izolált retinoblastomája van. Szeretnénk Önt ennek a betegségnek a genetikai okairól felvilágosítani, hogy felismerje, hasznos lenne-e családja számára egy genetikai tanácsadás és vizsgálat, és ha igen, hogyan. 

A retinoblastomát genetikai elváltozások (mutációk) okozzák. A mutációk nem ritkák: minden gyerek kb. három új mutációt hordoz, amelyek az örökítő anyag különböző szakaszain léphetnek fel. A mutáció csak akkor vezet retinoblastoma kialakulásához, ha a sejtjeinkben található kb. 30000 gén közül egy bizonyos gén olyanformán károsul, hogy a működésében zavar keletkezik. Ezt a gént retinoblastoma-génnek nevezik, röviden RB-génnek. A 13-as kromoszómán található. Minden emberben két példány van az RB-génből: az egyik az anyától, a másik az apától. Csak abban az esetben alakul ki retinoblastoma-fészek (tumorfókusz), ha az RB-gén mindkét példánya mutálódott (A, B ábra). Mivel ez a tumor csak a gyerek szemében található bizonyos sejtekből kiindulva tud létrejönni, így a test más sejtjeiben fellelhető RB-génmutációk nem vezetnek a retinoblastoma kialakulásához. Épp ezért ez a fajta tumor ritka: minden 15000 gyerekből egyet érint.

A: Akkor keletkezik retinoblastoma, ha a gyerek szemében bizonyos sejtekben az RB-gén mindkét példánya működésképtelenné válik mutációk következtében. Majdnem minden, izolált kétoldali retinoblastomás gyerek véréből kimutatható az egyik mutáció a kettő közül. Legtöbbször újonnan keletkezik ez a mutáció ezekben a gyerekekben.

B: Az izolált kétoldali retinoblastomás gyerekek egy kis része a gyerekek véréből kimutatható mutálódott RB-gént az egyik szülőtől örökölte. Ezekben az esetekben sem mindig kimutatható ennek a szülőnek a vérmintájából ez a mutáció.Majdnem minden, kétoldali retinoblastomás gyerek ennek a betegségnek az örökletes formáját hordozza. Épp ezért, ezeknek a pácienseknek a testvérei, gyerekei és egyéb hozzátartozói számára magasabb a kockázat ennek a tumornak a kialakulására. Az örökletes retinoblastomában szenvedő páciensek szervezetének minden sejtjében mutálódott változatban lelhető fel az RB-gén egyik példánya. Ez a mutálódott RB-gén újonnan is keletkezhetett (A ábra) vagy az egyik, nem megbetegedett szülő is örökíthette (B ábra). Ritka esetekben még egy olyan szülő is örökíthet mutálódott RB-gént, aki szintén testének minden sejtjében hordozza ezt a mutációt, de mégsem betegedett meg retinoblastomában (részleges áthatás v. részleges penetrancia). Szemtükrözéssel mindig tisztázni kell, hogy a szülőknél fennállnak-e olyan retina elváltozások, amelyek az RB-gén mutációjára utalnak. A legtöbb izolált kétoldali retinoblastomás gyerek esetében a mutálódott RB-gén újonnan keletkezett (mint az A ábrán). A hozzátartozókat érintő kockázatról azonban csak egy genetikai vizsgálat tud bizonyosságot szolgáltatni. Genetikai vizsgálat nélkül ezeknek a pácienseknek a testvérei esetében csecsemő- és kisgyermekkorban megnövekedett kockázattal kell számolni (kb. 2%) (C ábra). Az izolált kétoldali retinoblastomában szenvedő betegek saját gyerekeinél az ismétlődés kockázata közel 50%, mivel gyakorlatilag minden gyerek meg is betegszik, aki megkapja a mutálódott gént (50%).

C: Ha nem ismert az RB-gén megbetegedésért felelős mutációja az izolált kétoldali retinoblastomás páciens esetében, akkor a testvérek retinoblastoma kockázata csecsemő- és kisgyermekkorban 2%.
A megnövekedett kockázatot viselő hozzátartozókat gyerekkorban megelőzési céllal szemészeti vizsgálatnak kell alávetni, hogy az esetlegesen kialakuló tumorokat kezelni lehessen.

Genetikai vizsgálatokkal sok hozzátartozónál kizárható a kockázatnövekedés.
Ehhez 1.) meg kell határozni, mely mutációk felelősek a retinoblastoma kialakulásáért a megbetegedett gyerekben, és 2.) meg kell vizsgálni, hogy ezek a mutációk a hozzátartozók esetében kimutathatóak-e a vérből. 
A mutációk meghatározása minden páciens esetében elengedhetetlen, mivel az RB-gén tumorképződésért felelős mutációja minden páciens esetében különböző.Izolált kétoldali retinoblastomában szenvedő gyerekek esetében a vérből vett mintát, és, ha lehetséges, a tumort is vizsgálják. Ha az RB kialakulásáért felelős mutációt a vérből is kimutatták, akkor a szülők, és ha szükséges, a testvérek vérmintáit is megvizsgálják. A gyerek testvérei számára kizárható a kockázat megnövekedése, ha az RB-mutáció a vérből nem mutatható ki.
A teljes körű vizsgálathoz a gyerek és a szülők vérmintáira is szükség van. Ha ezek a minták rendelkezésre állnak, akkor az RB-gén felelős mutációját legtöbbször (>85%) meg lehet találni. A mutáció elemzés sikerének szempontjából mindazonáltal döntő lehet, hogy az operációkor a tumorból mintákat nyerjünk a genetikai vizsgálathoz, mivel az izolált kétoldali retinoblastomás gyerekek egy részénél nem mutatható ki a vérből a tumor keletkezéséért felelős mutáció (kb. a páciensek 8%-a). A legtöbb páciens esetében, több, mint három hétig tart az elemzés, mivel számos elemzési eljárást kell alkalmazni egymást követően. Ezen felül az esetek kis hányadában (kb. 10%) előfordul, hogy a mutáció pontos beazonosítása érdekében friss vérmintát kell venni a gyerektől (és néha a szülőktől is).
Szöveg és ábrák: Dietmar Lohman, 2006. április
További kérdéseiket szívesen várjuk alábbi elérhetőségeinken:
Institut für Humangenetik
Hufelandstrasse 55, 45122 Essen
T: 0201-723 4560F: 0201-723 5900
www.uni-essen.de/Humangenetik
 
Vissza >> Genetika